2010. április 30., péntek

Férjem már tegnap rámszólt hogy irjak már ide valamit mert a hálószobás bejegyzésemet már ötvenszer megnézte és még mindig ugyanaz. :-))
Azért én még háloszobáznék kicsit a kommentek kapcsán. Szóval a gyerek szobájával az a gond hogy az nem szimpla hálószoba hanem gyerekszoba. Vagyis az alvós funkció a legkevésbé érdekes benne. Amúgy hogy a fiam szavaival éljek neki nem kuckó kell hanem játszótér ahol játszhat. Kuckót ha kell köszöni épit magának sajátot takarókból és párnákból. :-)) De mivel ő még néha szeretne játszani igy arra kéne neki a hely. Egy-két év múlva már tuti nem lesz ilyen gond addigra már inkább a csajokat lesi majd. :-))
Amúgy szokogatjuk a lakást. A nappali sötétségét szoktam meg legkönnyebben. Főleg mert örökké az ablakot lessük. Na nem mintha a piros téglák nyújtanának oly érdekes látványt. Nem. Hanem a mozgás. Rengeteg madár van, mindenféle fajta. A fölső lakók etetik őket igy ide vannak szokva rendesen. Jár erre reggel 7 és 8 között egy mókus is minden áldott nap. És tegnap erre tévedt egy szép nagy fekete macsek is. Őt eddig még nem láttam, de a többieket igen. Lesz még itt nagyüzemi fotózás! Csak rá kell szánnom magam...
A fölöttünk lakónak van egy pitbull szukája. Nem szeretem ezt a tipust a rossz híre miatt, de mikor egyik délelőtt becsattogot hozzám a nyitva hagyott ajtón és fülig érő szájjal körbenyalt akkor gyorsan szivembe zártam. :-))
A lakásban tetszik nekünk nagyon hogy mindhárman primán filmezhetünk a saját gépünkön, mégse zavarjuk egymást. Régebben ez gond volt. Itt nem.
És akkor jöjjön a konyhám. Ez is hosszú és keskeny mint a legtöbb helységünk.





Igaz meleg viz az még nincs benne mint ahogy a fürdőszobába se. Viszont kivállóan elférek benne hála a rengeteg rakodó helynek. :-)) Szóval ezt könnyű megszokni. Jelenleg azon imádkozom hogy legyen szerencsénk és érkezzen a mosógép mert már nagyon hiányzik. Van ugyan egy mosoda a közelben, de iszonyat drága, a kézi mosás ugye ezen az éghajlaton nem praktikus kivéve ha feltett szándékunk megrohasztani a ruhákat szóval azt inkább kihagyom. Összeségében....alakulunk, alakulgatunk.

2010. április 26., hétfő

Ma a hálószobákat mutatom meg. Ezek már nemigen fognak változni. Innen már csak kifelé kerülhetnek dolgok, befelé nem nagyon.
A miénk:





Ezt szerettük volna a gyereknek adni eredetileg hogy legyen neki tere. De mivel a másik szobába nem fért be az ágyunk igy eldőlt a kérdés.
Ezért ez lett végül az övé:

2010. április 25., vasárnap

Könyves játék

Gyuri hivott meg erre a kérdezz-felelek könyves játékra. Mivel szeretem a könyveket igy szivesen játszom. :-)) Tehát:

1. Mi volt életed legrosszabb könyv élménye?

Arthur C. Clarke Randevú a Rámával című könyve amit egyszerűen képtelen volam kiolvasni ráadásul egy olyan korszakomban amikor mindenevő voltam azaz bármit elolvastam boldogan csak betű legyen. De ez a könyv kifogott rajtam, azóta se hevertem ki pedig húsz évvel később sikrült végül elolvasni.

2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?

Túlságosan sok ilyen van, igy nem tudok csak egyet kiemelni közülük. De az biztos hogy Fekete István, Nemere István, Szilvási Lajos, Móricz Zsigmond, Asimov, Fable és még sokan mások eléggé nagy hatással voltak rám.

3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?

Stephen King és Robin Cook irt egyet-kettőt.

4. Mit használsz könyvjelzőnek?

Régebben voltak rendes könyvjelzőim is. Manapság bármilyen papir sajtcetli megteszi.

5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt … hm?

Régebben egész nap ha lehetőség volt rá akár megállás nélkül. Manapság már este 7-8 körül nem nagyon látom a betűket. Szóval ezen időpontok előtt bármikor továbbra is.

6. Mi volt az első könyved amit olvastál?

Ami nem mesekönyv volt azaz rendes regény az F. J. Cooper Nyomkereső-je.

7. Puha kötésű vagy kemény fedeles?

Teljesen mindegy.

8. Mit olvasol most?

Mostanában lazitásra, figyelem elterelésre használom a könyveket igy Amanda Quick könyvei vannak most soron pillanatnyilag. Szép sorban egymás után. Ma a Bukott angyal következik.

9. Hányadik oldalon jársz?

Mivel napi egy-két kötetet is elfogyasztok belőle igy ez folyamatosan változik.

10. Rajta hagyod a kezed nyomát a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leöntöd, leeszed, egyéb barbárság)?

Szándékosan semmiképp! Ki van csukva!

11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet?

Nem.

12. Az oldalszám?

Semmi jelentősége.

13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége?

Soha!

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?

A régi könyvtáram anno kb. 8-900 kötetből állt. Azokat mind többször is elolvastam. Némelyiket évente kétszer ujra és újra. Igy van olyan könyv amit akár 30-40 alkalommal is.

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?

Baleset??? Milyen baleset? Fejemre, lábamra esett már könyv. Mászkálás közben ritkán olvasom igy eddig még nem sétáltam egyel se autó alá.

16. Eladod, ajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk, akkor is, ha nem tetszik?

Ragaszkodom hozzájuk a végletekig. De sajnos a több országot átfogó költözést képtelen vagyok finanszirozni igy a nagy könyvtáram végül kényszerből felszámoltam. Azóta inkább e-könyveket gyűjtök és olvasom. Ha egyszer sikerül végleg letelepednünk valahol akkor újra kezdem a hagyományos könyvek gyűjtését is és nincs az az isten hogy megint megváljak tőlük.

17. Még a fürdőbe is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározható helyen?

Bárhol olvasok igy a fürdőkádban is szivesen. Viszont mozgó járművön az utóbbi néhány évben már sajnos képtelen vagyok mert nem birja a szemem.

18. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett? Megvásárolandó könyveket?

Nem. Ami fontos azt úgy is megjegyzem, ami pedig nem az nem is annyira fontos.

S akiknek kiváncsi lennék a válaszaira:
Csilla, Ziebi, Hicudzsi, Éva-Judit

Díjözön



Éva-Judit és Secima volt az aki megtiszteltek a fenti dijakal mialatt távol voltam. Ez úton is köszönöm nekik! Igazán kedves tőlük.
Mivel nem tudom kinél járt már és kinél nem az elmúlt hetekben igy ajánlom szeretettel mindenkinek aki erre jár és még nem kapta volna meg!

2010. április 24., szombat

Apránként hozom a képeket. 

A mi kis "börtönudvarunk". Majd valami gazokat venni szeretnék az ablak elé hogy kicsit több legyen a zöld mint a tégla. Az ajtót egyébként úgy kellet megfúrni ugyanis nem kaptunk hozzá kulcsot....gyerekem az első héten az őrületbe kergetett minket a "mi van odakint" cimű kérdéskörrel, mire végre kimehetett megnézni.

Újra itt

Újra itt.....
Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat! Nagyon jól esik igazán!
A költözésen túl vagyunk. Két és fél nap alatt cuccoltunk át mindent. Én pakoltam a két fiú meg hordta. Iszonyat mennyi holmija összejön az embernek néhány év alatt! Fizikailag eléggé kipurcantunk. Illetve én lelkileg is. Mondhatni nagyon nehezen viseltem hogy el kellet jönni. Én szerettem ott lakni! Nagyon! Első látásra otthon voltam abban a lakásban és mikor anno beköltöztünk első perctől kezdve tudtam mit hova akarok tenni, valahogy adta magát az egész. És most lényegében egyik pillanatról a másikra el kellet jönni.....na ez megviselt. A landlord-tól sem sikerült szépen elválnunk. Nehezményezte hogy egy hónappal a szerződésünk lejárta előtt elköltöztünk. Az hogy előtte négy évig rendes megbizhatóan fizető lakók voltunk annak úgy látszik nem volt jelentősége. Mindenáron kártéritést követelt. Csak épp arról feledkezett el hogy ő volt az aki nem hosszabbitott velünk szerződést merthogy szeretné eladni a lakást. És erről papirunk is van. Azaz nem igazán jogos a követelése. Ez pedig roppant mód nem tetszett neki. Mindegy.

Az új lakás.....kompromisszumok sorozata. Aki tervezte azt szivesen bezárnám ide és ki se engedném többet. De akárhogy is....ez van. A tények tények. Munka nincs, pénzünk nincs. A támogatásunkat két hónapja felfüggesztették. Ez a lakás fele annyiba kerül mint a másik, ahonnan jövő hónapban igy is úgy is el kellet volna költöznünk. Vagyis örülhetünk hogy legalább van hol lakni. De fogalmazhatok úgy is: szokni kell. És tudom hogy meg is fogom szokni, csak most még egy kicsit borzolom a szőrömet, meregetem a karmaimat és fújok mint egy felheccelt macska. :-))
Jó angol szokás szerint ez is amolyan forditott épület. Vagyis a hálószobák néznek az utcára. :-))
A nappali kb. egyharmadával hosszabb mint a régi volt. Viszont nagyon sötét az épület sajátosságai miatt. Ugyanis mögöttünk a metró van. Hangszigetelés gyanánt emeltek egy nyolc méteres támfalat az épület mögött közvetleül. Ez még nem volna baj. De az alig két méteres távolság ellenére erkélyeket is raktak a nappalikra. Igy a támfal és az erkélyeknek köszönhetően napvilág csak módjával jut be a lakás ezen részébe. Kompromisszumként felrúgva az itteni szokásokat fehérre festettük az egészet, ez picit javit a dolgon azon kivül jönnek majd a lámpák. A hálószobák az utcára néznek igy azok szép világosak. Viszont a nappali méretei itt bosszulják meg magukat ugyanis jóval kissebbek. A miénk még istenes csak a nagyobbik fiókos nem fért be a bútorok közül. De Márk kimondottan rosszul járt. Neki már a másik lakásban lévő hálószoba is kezdett túl kicsi lenni, ehez képest az itteni még kissebb. Szóval alváson kivül max. a számitógép és az x-box ami odabent használható. Minden más tevékenység kiszorul beleértve a cuccai egy részét is. Ez neki is megfeküdte picit a gyomrát, de gyerekként könnyebben alkalmazkodik. Amit ezekről a lakásokról tudni kell még az az hogy nincs bennük se hűtő, se tűzhely se mosógép illetve valami oknál fogva felszedték a nappaliból a padlószőnyeget. Ezek a hiányok okoztak némi kényelmetlenséget az első napokban. Hűtő és tűzhely már került azóta egy ismerősnek köszönhetően. A mosógép még várat magára. A padlószőnyeg helyett pedig felteritettük a mi régi szőnyegünket egyenlőre. Igaz ez csak részben orvosolja a problémát a méreteinek köszönhetően. :-))
Amúgy meg rendezgetünk. Még kell néhány dolog, de szerencsére indul a car boot sale szezon igy onnan reméljük pótolni a hiányokat. Később jövök a képekkel. Aztán még késöbb amikor teljesen kész leszünk akkor majd újból. De ez még odébb lesz....

2010. április 9., péntek

Immáron biztos hogy költözünk. A council utalt ki nekünk egy lakást. Még az első bidelésünkor jelöltük ezt be, akkor azt irták nem vagyunk rá jogosultak de végül mégis megkaptuk. Hatalmas nagy! A nappali ugyan kicsit sötét, de remélem egy festés javit rajta valamit. Mindenesetre jóval nagyobb a mostaninál és gyakorlatilag fele annyiba kerül. Hivatalosan hétfőtől a miénk, de mivel átadták a kulcsokat, igy elkezdtük áthordani a cuccainkat. Elvileg hétfőre teljesen át akarunk költözni. Egy darabig nem lesz netünk, de utána majd jövök és beszámolok. :-)

2010. április 8., csütörtök

Azért egy költözésnek is vannak előnyei, bárhogy is utálom. Négy év felhalmozott szemetétől megszabadulunk. :-)) Nem még nem csomagolunk. Babonás vagyok amig nincs lakáskulcsom addig hivatalosan nincs költözés. Szóval semmi csomagolás, csak amolyan elő lomtalanitást végzünk. Még csak két nagyobbacska zsák szemetet sikerült kiszűrni. :-)) Illetve tegnap másfél autónyi lom ment a recycle centerbe. Pedig a garázst azt évente lomtalanitjuk és mégis....
Holnap pedig felvirrad a nagy nap.

Életem része dij


Éva-Judit tisztelt meg ezzel a dijjal. Ez úton is köszönet érte!

Szeretném is gyorsan tovább adni nekik:
Ziebi, Tinkmara, Euthymia, Nuca

2010. április 7., szerda

Többen szóvátettétek hogy nem irok mostanában magunkról. Nem, valóban nem mert a valós helyzetünk annyira gázos hogy arról nem szivesen mesélget az ember. Az esetleges fényről az alagút végén majd péntek délután fogok többet tudni. Addig inkább nem kiabálnám el.

Más. A kibővitett kanadai emigrációs csomagot összeraktuk és elküldtük még húsvét előtt. Oda is ért. Most már csak ki kell várni mig újból feldolgozzák. Ez most az új rendszerben elvileg 6-12 hónap. Elvileg. Gyakorlatilag meg majd kiderül ugye....