2011. október 29., szombat

Tökfaragás 2011

Mivel az utóbbi hetek statisztikái azt mutatják hogy nagyon sokan jönnek a blogra tökfaragás keresőszóval, na meg amúgy is itt az ideje ennek igy jöjjék az idei tökfarigcsa.
Aki eredet infókat kiván annak majd a Wiki megmondja.
Én részemről pár pontban tudnám összefoglalni a tökölés lényegét:
1, szerezz egy tököt
2, belezd ki
3, válasz egy mintát
4, rajzold a tökre
5, vágd ki
6, rakj bele mécsest
7, gyönyörködj a művedben :-)

És ugyanez képekben:
A delikvens.



Először a tetejét.





Még mindig büdösnek találom a belsejét.



És persze a belezés java rám marad...:-)



A minta.



Kivágjuk.





Kész.



Mécsest bele.



Barátság. :-)



Nem egy nagy kunszt, viszont jó táték a gyerekkel. (még ha nagy is már a gyerek) 40 percünk és egy körmöm bánta mindössze. :-))

2011. október 22., szombat

Gyerekszáj...

Téma a szomszéd macskája, fiam szerint igazán befogadhatnánk végtére is a szomszéd úgysem HASZNÁLJA! :-))

2011. október 21., péntek

Vállalkozás avagy.....Rendelés Angliából....

Rendszerint, ha kérdezik hogy mit dolgozom, akkor még mindig reflexből rávágom hogy háztartásbeli vagyok. Holott ez igy, már tavasz óta nem teljesen igaz. Vállalkozó lettem, kisvállalkozó. És itthon dolgozom ugyan, de mégiscsak dolgozom. Igaz még egy teljes keresetet nem tudok letenni az asztalra, de valamicskét mégiscsak hoz a konyhára.
A dolog lényege hogy betársultam valakihez akivel együtt próbáljuk meg kihozni amit ki lehet a dologból. A vállalkozásunk lényege, hogy angol árukhoz juttasuk a magyar vásárlókat, olyan boltokból amiknek nincs magyar kirendeltsége és/vagy nem szállitanak Magyarországra. Illetve ha a vevőnek gondok okoz a megfelelő bankártya esetleg a nyelvtudás hiánya. Akkor rajtunk keresztül hozzájuthat ahhoz amit szeretne.
A bal oldali sávba is bekerült az alábbi logó:



Amire rákattintva mindenki eljuthat a rendelési oldalra ahol megtalálja hogy melyik boltokból rendelhet. Illetve onnan keresztül elérheti Livit az otthoni üzleti partneremet egyeztetés, vagy inforámációkérés céljából.

2011. október 20., csütörtök

Gondolatok az iskola kapcsán...

Többen kértek irjak még az iskola témáról. Vidéki iskolák, ezt fontos megjegyeznem. A londoniak az más téma. Először arról irnék amiről már beszéltem de nekem továbbra is nagyon furcsa. És ez a szöges ellentét ami a primary és a high school között van. Mert amig primary-ban tényleg nagyon alaposan és személyre szabottan, odafigyelve foglalkoznak a gyerekekkel. Alacsony osztály létszámmal (15-20 gyerekre két tanár jut), mindenre felügyelve. Tehát nem csak az oktatás terén, de a viselkedésben is. Még azt is számon tartják melyik gyerek mit visz be lunch-re és abból mennyit eszik meg. Figyelik hogy viselkednek a szünetekben, nincs renitenskedés, másik szekálása. Ha mégis és akkor azt kezelik, nem elmennek mellete. Sokáig nincs túl nagy tanulási megterhelés se. Sok helyen nincs vagy alig van lecke. A dolgok az utolsó évben 6.-ban változnak meg hirtelen ami a tanulást illeti. Egyszeriben mintha eszükbe jutna hogy "jaj hát jövőre már high school-ba mennek" és hirtelen az összes tanár gőzerővel azon van hogy kihajtsa a gyerekekből azt amit előtte öt évig elfelejtettek. Ezáltal olyan stressznek kitéve őket amit előtte nem tapasztaltak. Akkoriban nem értettem ezt és a fiam se aki azóta is düh rohamot kap és lila köd üli meg az agyát ha a volt matek tanáráról beszélünk. Holott volt oka a dolognak. Ugyanis a primary békés világából bedobják őket a mélyvízbe...és ez a viz mintha hemzsegne a piranhaktól...és itt nem csak a tanulmányi követelményekre gondolok.... Az addig gondosan felügyelt gyerektársadalom kikerülve a vigyázó szemek alól egyszeribe megvadul és átmegy vademberbe. Rendszeresek lesznek a verekedések és az egymás szekálása, terrorizálása. Egyszeribe mindenki kifordul önmagából. A tanárok pedig az esetek nagyrészében elmennek a dolgok mellet vagy úgy csinálnak mint aki nem lát semmit. Ez részben érthető hisz 1500-1800 gyerek jár minden high school-ba szemben a primary-k 150-200 fős létszámával. De amúgy is úgy vannak velük hogy ők ott már "fiatal felnőttek" és ennek megfelelően úgy gondolják majd megoldódnak a konfliktusok valahogy. Az a visszás az egész dologban, mikor a gyerek arról számol be hogy a tanár nem tudja leadni a tananyagot mert a roppant felnőtt tanulók ezt nem hagyják és a gyengébb idegzetű tanárok ugyanúgy megsinylik a terrorizálást mint a szintén érzékenyebb gyerekek is. Az az egy-két keménykezű tanár meg nem elég ahhoz hogy kiegyenlitse az erőviszonyokat.
Mindezek ellenére az oktatás azért persze folyik. Jól-rosszul...mikor hogy. Eddig még nem voltak eget rengető követelések, de most igy 10. osztályban egyszeriben megint bekeményitett a tantestület mivelhogy a 10-11 a GCSE évei azaz az "érettségié". Ami itt nem egyetlen nagy vizsga sorozatból áll hanem már most vannak tesztek amik majd jövő év végén bele fognak számitani a végeredménybe. Aki nem akarja elbaltázni az egészet annak bizony el kell kezdeni tanulni, ha eddig nem tette volna. Persze mindenhol vannak olyanok akik szarnak az egészre, de őket igyekeznek elkülöniteni úgy hogy tanulmányi eredmény szerint a hasonló szinten lévőket próbálják meg egy kupacba tenni igy némileg nő az esélye annak hogy az igenis tanulni akaró diákok hagyni fogják egymást tanulni és nem züllesztik szét az órát a viselkedésükkel.
És amit ki akartam hozni ebből az egészből az az hogy nem értem miért nem lehet a high school-okat is úgy működtetni mint a primary-t. Jobb lenne a szülöknek, jobb lenne a tanároknak, jobb lenne a gyereknek is és jobb eredményeket lehetne talán felmutatni. De a dolgok változnak. Itt talán kicsit lassabban mint máshol, de azért itt is változnak. Hisz ötven éve még nádpálcával nevelték a kölyköket a tanárok. Most meg a diák üvölti le a tanár fejét ha nem tetszik valami. Büntetésül legfeljebb jól hazaküldik...
De talán harminc év múlva megint másképp lesz majd, talán jobb - talán rosszabb. Ha mi nem is de az unokáink majd meglátják. :-))

(legközelebb pedig a továbbtanulást rágom körbe)

2011. október 13., csütörtök

Kezdődik...

...pontosabban szólva már egy ideje tart a hajcihő.





Egyedül azt sajnálom (még mindig) hogy itt ennyiben ki is merül a dolog. Hogy itt nincs Trick or Treat. Holott az volna az egésznek a lényege....

2011. október 8., szombat

Kisvárosi hirek

A sok üzlet bezárása után jó hir, még a nyáron megnyilt a városban a Costa új kávézója. A dolog nagy felháborodást keltett ugyanis van már a városban egy Starbucks egy Caffe Nero illetve négy másik kis helyi illetőségű kávézó. A város lakói úgy gondolták nincs szükség több kávézóra, főleg nem olyanra ami egy kisebb áruház méretű helyet kiván kibérelni. Nemtetszésüknek hangot is adtak, mondván a városunk ezzel a kávézók és a chaity shopok városa lesz végleg, mert ezek képviselik a kereskedelmi egységek oroszlánrészét. A nagy tiltakozás ellenére minő meglepetés... igy több hónap elteltével is a Costa a legnépszerűbb kávézó a városban. :-))
(Forrás)


(Forrás)

Egy másik új létesitmény is megynyitott egy régi pub helyén. Az érkezését nem előzte meg hirverés és nem is örvend nagy népszerűségnek ugyanis egy játékteremről van szó. Kizárólag 18 éven felülieknek, ezzel bravúrosan kizárva a célközönséget vagyis a tiniket akik esetleg bemennének. Igy viszont a hely üresen kong. Én kb. 2-3 hónapot jósolok neki aztán valószinűleg bezárás lesz a sorsa. Az üzlet megnyitásának egy haszna lesz: hogy a felújitás keretében restaurálták a gyönyörű victoriánus panoráma ablakot. :-)) Féltem hogy kiveszik, kár lett volna érte.

Egy másik pubot is "ujrahasznositanak" hamarosan. A hirek szerint a főtéren lévő és már egy ideje bezárt pub-ból hat darab egyhálós apartmant alakitanak ki az emeleti részen és üzlethelyiségeket a föltszinten. Személy szerint engem nem zavar hogy a válság miatt sok boltal együtt néhány kocsma is bezár, de ettől függetlenül sajnálom, mert gyönyörű épület.
(Forrás)



És végül de nem utolsó sorban. Múlt hét óta Chesham saját kolbászal büszkélkedhet, amit az egyik helyi hentesüzlet tulajdonosa Mr. Gerry Martin álmodott meg.


(Forrás)

2011. október 4., kedd

Amersham

Amersham óvárosát évek óta szerettem volna lencsevégre kapni, végtére is itt van a szomszédban. Most alkalmam adódott rá, mert összekötöttem a kellemest a hasznossal. Sajnos csak a kis gép volt nálam (kórházlátogatásra mégse böhöm fotómasinával megy az ember) és a körülmények se kedveztek, de azért kattogtattam.
Amersham a tipikus angol kisvárosok egyike, első irásos emlékei 1086-ból származnak és 1200-ban kapott piac jogot az uralkodótól. És ezzel szinte minden fontosat el is mondtam. :-)







The Market Hall





Bellülről.









Természetesen itt is van egy St. Mary's Church.

















Hotel.







Két butik között elbújva:



Múzeum.