2017. augusztus 21., hétfő

Boldogság...

A blogon kotlászva a piszkozatok között találtam ezt az irományt, több mint egy éve írtam, de valamiért sose került ki.

A neten kóricálva botlottam D. Tóth Kriszta írásába a boldogságról. Rájöttem lehet nekem is érdemes lenne listát írnom azokról az apró kicsi dolgokról amik boldoggá tesznek. Csak úgy emlékeztetőül - nem azért mert nem találom meg őket a mindennapokban. Megtalálom, én mindig megtaláltam. Annak ellenére is hogy az agyam egy ideje troll üzemmódba van kapcsolva ha írnék rendszeresen (mint ahogy nem teszem) akkor sokszor negatív és erőteljes kritikákat tudnék írni a legtöbb szemem elé kerülő dologról. Szóval a lista, az én listám:

Az eső illata, meg hallgatni ahogy zuhog.
A levágott fű illata, és a fűben való mászkálás mezítláb.
(régen volt olyan kedvencem is hogy "mező szag" és gyakran kértem a férjem menjünk mezőt szagolni tudjátok fű, föld, víz, lehullott levelek, fák, bokrok,  tiszta levegő illatának az a katyvasza ami orrba vág ha kiszállsz a kocsidból egy mező szélén).
A főlő húsleves illata (mert pl. enni már annyira nem szeretem, de az az illat...)
Ha már illat akkor a kedvenc parfümöm jelenleg az egy olyan illat mintha bele szagolnál  egy frissen kinyílt tearózsába.
A frissen húzott ágynemű illata.
Ha süt a nap. Igen itt a ködösben ez is külön örömre ad okot az embernek ha csak simán kisüt a nap.
Látni hogy kinyíltak a virágaim a "kertemben".
A fiam ölelgetése. Bár időközben felnőtt és bőven túlnőtt rajtam szóval a kölyökkutya effektus helyett inkább olyan mintha egy kisebb medvét ölelgetnék.
Tudok örülni például olyan dolgoknak mint egyik nap mikor is nyolcféle sajtot számoltam össze a hűtőben. Valakinek aki egyik előző életében egér lehetett ez maga a mennyország.
Mikor carbootyra megyünk. Nem érdekes ha nem veszek semmit, maga az ott történő bámészkodás is örömforrás.
Kirándulni menni is nagy kedvenc nálam. Na jó ez már nem annyira kicsi dolog.
És még sorolhatnám...
 




Nincsenek megjegyzések: